Zöld pötty kényszer – avagy hogyan tartsuk kordában online függésünket

Írta: Szikszai Anna Hozzászólás: 0

A közösségi média platformok széles körű használata jelentős pszichoszociális hatásokkal bír a mentális egészségre a modern társadalomban. Ezek a platformok elősegítik a társas kapcsolatok fenntartását és újak létrehozását, azonban folyamatos szorongást, depressziót és egyéb mentális zavarokat is okozhatnak. A tudatra gyakorolt hatás mértéke függ többek között a felhasználó korától, a médiafogyasztás mennyiségétől és minőségétől. 

A tudatos médiahasználat és az online aktivitás mérsékelése esszenciális lépés az egészséges mentális állapot fenntartásában. 

 

De hogyan tehetjük ezt meg?

A közösségi média legerősebb negatív erejét először a Covid-19 járvány idején tapasztalhattuk meg. Jelentősen megszaporodott a négy fal közt töltött időnk, a személyes kapcsolattartást átvette a virtuális, és meglepő hirtelenséggel az internetet ellepték az anonim kanapé-virológusok. Az emberek a megszokottnál gyakrabban használták a közösségi médiát, mert online forrásokból származó hírforrásokra támaszkodtak, hogy egészségügyi információkat keressenek maguk és szeretteik számára. Eközben a hiteles információval szolgáló hírcsatornák sem kecsegtettek pozitív adatokkal a pandémiával kapcsolatban. Az emberek egyre nagyobb százaléka adott hangot negatív érzelmeinek, ezzel tudattalanul és akaratlanul átadva másoknak is ezt az állapotot. Így nem meglepő, hogy a világjárvány ideje alatt rengetegen tapasztaltak szorongásos, depressziós tüneteket magukon, hiszen a közösségi médiát görgetve fokozottan ki voltak téve a Covid-19 járvány aktuális információinak. 

 

A közösségi média a mentális betegségek kihívásaival szembesülő sok ember életének kiemelkedő elemévé vált. Bár a digitális felületek forradalmi újítást hoztak és új világokat nyitottak ki a kapcsolattartásban, szükséges felismerni azokat az előjeleket és faktorokat, amelyek káros hatást fejthetnek ki tudatunkra.  A közösségi média előnyei és lehetőségei ellenére a tanulmányok összefüggést mutatnak a nagymértékű közösségi média-használat és a depresszió, a szorongás, a magány, az önkárosítás, sőt az öngyilkossági gondolatok megnövekedett kockázata között. A közösségi média többféle módon is okozhat mentális egészségkárosodást.

 

Leggyakrabban 4 fő problémát idéz ez elő:

1. Depresszió és szorongás

Igen groteszk módon, az a technológia, amely a kapcsolattartást hivatott szolgálni, még magányosabbá, zárkózotabbá tehet, és szorongást idézhet elő, de akár depresszióhoz is vezethet, ha túlzásba viszi az illető a használatát. Bárki tud egy indokot mondani, mi okozhat ilyen tüneteket a közösségi felületeken. A játék- és/vagy társaságfüggőség, az ezeken a felületeken megosztott, idealizált élet a toplistán szerepel. Ez utóbbi rövidesen rákényszeríti a felhasználót észrevétlenül, hogy társadalmi összehasonlítást végezzen, amelyben szinte biztosra vehető, hogy önmaga marad alul. Ez a kényszeressé alakuló tevékenység, amely “közösségimédia-irigységként” ismert, romboló hatást fejt ki az énképre. A virtuális felületek gyakran hamis képet formálnak a userben, hiszen a tökéletest jelenítik meg, ezzel irreális elvárásokat ébresztve, és könnyen csapdába ejthet a gondolat, hogy nálunk mindenki jobb, több, tehetségesebb, sikeresebb és nem utolsó sorban szebb.

2. Alvásszavar

Számos kutatás vizsgálta az alvás és a közösségimédia-használat kapcsolatát. A fokozott használat, és leginkább a közvetlen alvás előtti scrolling megzavarhatja az alvás szabályozásáért felelős hormon termelődését, ezzel alvási problémákat és alvásminőségbeli romlást okozva. Te emlékszel, mikor sikerült utoljára 7-9 egybefüggő órát pihenned éjszaka?

3. Cyberbullying

A közismert felfogással ellenben az internetes zaklatás, azaz a cyberbullying nemcsak a tinédzsereket érinti, hanem a felnőtteket is. A fiatalok 59%-át érte ilyen negatív élmény a virtuális térben. Leggyakoribb formája ennek a fenyegető vagy gúnyolódó üzenetek e-mailben, szöveges üzenetben, közösségi médiában vagy privát üzenetekben történő küldésétől kezdve a szextingig, a bosszúpornó közzétételéig, vagy valaki online identitásának ellopásáig terjedhetnek, hogy megbántsák és megalázzák az áldozatot. Az anonim és gyors kommunikáció lehetőséget teremthet a sértő pletykák, hazugságok és bántalmazás terjedésének, amelyek maradandó sérülést, törést okozhatnak a lélekben és az énképben egyaránt. 

 

4. Félelem a kimaradástól (fear of missing out – FOMO)

Az eldigitalizálódó világunkban a közösségi média egyre jelentősebb és pótolhatatlan(nak látszó) szerepet kap. Sűrűn az élet csúcspontjaként jellemezve. Ez a tévképzet erősíti a kimaradástól való félelmet. Nem csupán szükségesnek, de elengedhetetlennek érződik a folyamatos frissítés és kapcsolattartás annak érdekében, hogy a különböző közösségek tagja maradhasson az ember. Ez az ördögi kör akár megszállottsággá is erősödhet és újabb módon ébreszti fel a kényszert, hogy a saját sorsunkat mások online megosztott “tökéletes” életéhez viszonyítsuk.

Kiút az online szociális függőségből:

Ésszerű keretek között használva a social media pozitív aspektusokkal rendelkezik. Társadalmi támogatást nyújthat, segítséget adhat közösségre lelni és hasznos lehet kapcsolatainkat, ismereteinket erősíteni, bővíteni. 

 

Ennek érdekében kössük időkorlátokhoz az online létünket. Több alkalmazásnál is beállítható már, hogy jelezzen, amennyiben elértük a napi maximális időkeretet. Ne engedjük meg magunknak, hogy a munkánk vagy a tanulás rovására menjen a közösségi felületek görgetése és a chatelés. Figyeljük meg mely alkalmazások váltanak ki negatív gondolatokat, növelik a stresszérzetünket, és ezeket maradéktalanul töröljük le eszközeinkről. Vizsgáljuk meg az érzéseinket, amelyeket a közösségi felületek használata ébreszt, és ha egyedül nem tudunk megbirkózni velük, forduljunk szakemberhez nyugodt szívvel, hiszen az a legerősebb, aki képes szembenézni önmagával. 

 

Válogassuk meg, milyen tartalmakat fogyasztunk, és tájékozódjunk több platformot, szemszöget igénybe véve. Keressünk és kövessünk olyan oldalakat, amelyek motiválóan hatnak ránk és inspirációt meríthetünk belőlük hétköznapjainkra. Mielőtt reagálunk egy tartalomra, gondoljuk végig, mi a célunk ezzel a cselekedettel. Valóban egyetértünk vele, hitelesnek találjuk? 

 

Erősítsük a személyes kapcsolattartást barátainkkal. Bár egyszerűbb legépelni néhány mondatot a másik félnek chaten, időről időre beszéljünk meg személyes találkozókat, közös programokat, hiszen a minőségi időt a valós térben tudjuk eltölteni egymással. Ennek egyeztetésére, jegy-/asztalfoglalásra azonban kiváló eszköz lehet az online tér.

Jelöljünk ki szigorúan telefonozásmentes tevékenységeket, mint például az étkezés, az alvás előtti egy óra, vagy a tévézés. Ezekben az időtartamokban koncentráljuk figyelmüket kizárólagosan arra az egy dologra, amit teszünk, legyen az pihentető vagy szórakoztató elfoglaltság. Ezzel az egészséges határainkat apránként visszaállíthatjuk és a szeretteinkkel töltött idő tartalmasabbá válhat.