Hogyan mérd a weboldalad teljesítményét? A legfontosabb SEO mérőszámok

A SEO mérőszámok segítenek megérteni, hogy a keresőoptimalizálás valóban hozzájárul-e a weboldalad és az üzleted céljaihoz, vagy csak olyan számok javulnak, amelyek látványosak ugyan, de kevés valódi értéket teremtenek. Az organikus forgalomtól kezdve a kulcsszó-pozíciókon és a Core Web Vitals értékeken át egészen a konverziókig számos mutatót követhetsz, de nem mindegy, hogy melyiket, milyen összefüggésben és milyen gyakran vizsgálod. 

Ebben a cikkben végigvesszük azokat a mutatókat, amelyekre a keresőoptimalizálás során érdemes figyelned, és azt is megmutatjuk, mikor vezethet félre egy első pillantásra kedvező adat.

Organikus forgalom: a SEO mérőszámok egyik kiindulópontja

Az organikus forgalom a sikeres online jelenlét és a keresőoptimálás (SEO) alapköve. Fontossága abban rejlik, hogy míg a fizetett hirdetések csak addig hoznak érdeklődőket, amíg költesz rájuk, az organikus forgalom egy hosszú távon fenntartható értékesítési csatornát teremt.

Az organikus forgalom valójában egy gyűjtőfogalom: egyszerre foglalja magában a nem fizetett keresési találatokon keresztül érkező látogatókat és magukat a megkezdett munkameneteket. Továbbá az is részét képezi, milyen hatékonysággal tudod a keresési megjelenéseidet kattintásokra váltani (CTR).

Ezért ahhoz, hogy számszerűsíthető statisztikákat kapj a weboldalad teljesítményéről, érdemes a forgalmad alkotóelemeire bontani.

Organikus munkamenetek: hány látogatási alkalmat hozott a kereső?

Az organikus munkamenetek (organic sessions) már egy konkrét mérőszámot jelentenek: azt mutatják meg, hány különálló látogatás indult a weboldaladon organikus keresésből.

A Google Analytics 4 (GA4) rendszerében egy munkamenet alapesetben 30 perc inaktivitásig tart. Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy amint a látogató megérkezik a keresőből weboldalra, a rendszer elindítja az időzítőt, amely minden egyes újabb interakcióval – legyen az egy kattintás, oldalgörgetés vagy aloldalváltás – automatikusan lenullázódik, és újraindul. Ennek köszönhetően egyetlen munkamenet akár több órán keresztül is tarthat, amennyiben a felhasználó folyamatosan aktív marad. Ha viszont 30 percen keresztül semmilyen műveletet nem végez az oldalon, az aktuális munkamenete lezárul, és egy későbbi aktivitás már egy teljesen új látogatásként jelenik meg a statisztikákban.

Fontos: ugyanaz a felhasználó több különböző alkalommal is felkeresheti az oldalt, ezért a munkamenetek száma nem azonos az egyedi látogatók számával. Ha például egy felhasználó hétfőn megtalál egy cikket a Google-ben, majd szerdán egy újabb keresésből ismét visszatér az oldalra, az már két munkamenetnek számít.

Organikus felhasználók: hány embert érsz el a keresőből?

Míg a munkamenetek a látogatások számát mutatják, a felhasználói mutatók segítségével azt vizsgálhatod, hány felhasználót érsz el az organikus csatornán keresztül.

A sessionök és a felhasználók számát ezért érdemes egymás mellett értelmezni. Ha például az organikus felhasználók száma csak kismértékben növekszik, miközben a munkamenetek száma ennél jóval meredekebben emelkedik, az arra utalhat, hogy a meglévő közönséged gyakrabban tér vissza a weboldalra.

Organikus CTR: hány keresést indító felhasználót tudsz kattintásra ösztönözni?

Az organikus CTR, vagyis átkattintási arány azt mutatja meg, hogy a keresőben történő megjelenések mekkora részéből lett kattintás. Egyszerűsítve:

CTR = kattintások / megjelenések × 100

Ha például egy oldalad 10 000 alkalommal jelenik meg a Google találatai között, és ebből 500 kattintás érkezik, akkor 5%-os CTR-ről beszélünk.

Az adatot elsősorban a Google Search Console-ban érdemes vizsgálnod, ahol lekérdezések, oldalak, országok és eszköztípusok szerint is elemezheted a kattintások, megjelenések és CTR alakulását.

A CTR-t azonban szintén nem szabad önmagában értékelni. Jelentősen befolyásolja például:

• az adott találat pozíciója;
• a keresési szándék;
• a brandelt és nem brandelt keresések aránya;
• a title és a találati snippet relevanciája;
• valamint az, hogy milyen további elemek jelennek meg az adott találati oldalon.

Ezért a CTR-t mindig az adott kulcsszó, SERP-pozíció és keresési szándék kontextusában érdemes értelmezni.

Search Console vagy Google Analytics – mi a különbség?

A Search Console azt segít megérteni, hogyan jutnak el hozzád a keresőből, a Google Analytics 4 pedig azt, hogy mit csinálnak utána.

Ez azt jelenti, hogy a Search Console elsősorban azt mutatja meg, mi történik a Google keresési találatai között: milyen lekérdezésekre jelenik meg az oldalad, hány megjelenést és kattintást kapsz, mekkora az átkattintási arány, illetve hogyan alakulnak a pozícióid.

A GA4 ezzel szemben abban segít, hogy megértsd, mi történik azután, hogy a felhasználó megérkezett a weboldaladra. Megnézheted többek között, mely landing oldalak kapják az organikus forgalmat, hova kattintanak tovább a látogatók, mennyi időt töltenek el az oldaladon, és teljesítik-e a számodra fontos üzleti célokat.

A két rendszer összekapcsolható, így ugyanazon elemzésben vizsgálhatod a keresési láthatóságot és a weboldalon végzett felhasználói tevékenységet.

Minden organikus forgalom egyformán értékes?

Nem. Hogy mennyire értékes számodra a forgalom, azt úgy tudod meghatározni, hogy összeveted a munkamenetek, a organikus felhasználók és a CTR számait azzal, mi is az adott oldalad funkciója.

Tegyük fel, hogy egy weboldal organikus forgalma egy év alatt 30%-kal növekedett. Első ránézésre ez komoly SEO-sikernek tűnhet. A fenti mutatók segítségével azonban már azt is megvizsgálhatod, hogy ez a növekedés új, vagy visszatérő felhasználóktól érkezik-e? Utóbbi például egy híroldal esetén nem probléma, viszont egy ajánlatkérő oldalnál már érdemes elgondolkodni a tartalom újrastrukturálásán (pl. a legfontosabb előnyök, referenciák, vagy az ajánlatkéréshez vezető CTA-k hangsúlyosabb elhelyezésén).

Az is kiderülhet, hogy a 30%-os növekedés szinte teljes egészében néhány információs blogcikkből származik, miközben a szolgáltatási oldalak organikus munkameneteinek és felhasználóinak száma stagnál. Ha ehhez azt is látod, hogy a szolgáltatási oldalakon a megjelenések növekedése ellenére sem javul a CTR, érdemes megvizsgálni, hogy az oldalak megfelelő keresési szándékot szolgálnak-e ki.

Fordítva ugyanez igaz. Az organikus forgalom mérsékelt csökkenése sem jelent automatikusan SEO-problémát. Elképzelhető például, hogy a visszaesés olyan oldalakból származik, amelyeknek nincs érdemi szerepük az ügyfélszerzésben: login oldalakból, irreleváns információs tartalmakból vagy olyan keresésekből, amelyek eleve távol állnak az üzleti céljaidtól. Ha eközben az üzletileg fontos oldalakon stabil vagy növekvő felhasználó- és munkamenetszámot, valamint megfelelő CTR-t látsz, az összesített forgalomcsökkenés jóval kevésbé ad okot aggodalomra.

Éppen ezért ezeket a mutatókat sem csak weboldalszinten érdemes vizsgálnod. Külön elemezheted például:

• a brandelt és nem brandelt organikus forgalmat;
• az információs és kereskedelmi szándékú keresésekből érkező forgalmat;
• a termék-, kategória-, szolgáltatás- és blogoldalak teljesítményét;
• a lokális keresésekből érkező látogatásokat;
• az új és visszatérő felhasználókat;
• valamint a bevételt generáló organikus munkameneteket.

Kulcsszó-rangsorolási és helyezési pozíciók

A kulcsszavak helyezése azt mutatja meg, hogy a weboldalad milyen pozícióban jelenik meg a keresési találatok között egy adott lekérdezésre. Ez az egyik legismertebb SEO mérőszám, hiszen jól követhető vele, hogy egy optimalizálás, tartalmi fejlesztés vagy technikai módosítás után előrébb vagy hátrébb került-e az oldalad a fontos kulcsszavakra.

A Google Search Console-ban az átlagos pozíció segítségével vizsgálhatod a teljes domain, egy adott oldal vagy akár egy konkrét keresési lekérdezés helyezésének alakulását. Ezt az adatot azonban érdemes óvatosan értelmezni.

Ha például az oldalad több száz vagy több ezer különböző keresésre jelenik meg, az összesített átlagos pozíció elfedheti az egyes kulcsszavak teljesítményében bekövetkező változásokat. Elképzelhető, hogy a legfontosabb szolgáltatásodhoz kapcsolódó kulcsszóra az oldalad a 8. helyről a 3. helyre lép előre, miközben több kevésbé releváns keresésnél hátrébb kerül a találati listán.

Ebben az esetben az átlagos pozíciód akár romolhat is annak ellenére, hogy üzletileg fontos előrelépést értél el.

Éppen ezért nem érdemes kizárólag a Search Console összesített átlagos pozíciójára támaszkodnod.

Mely kulcsszavak helyezését érdemes követned?

Elsősorban azokat a kifejezéseket érdemes rendszeresen trackelned, amelyek közvetlenül kapcsolódnak:

• a termékeidhez vagy szolgáltatásaidhoz;
• a márkádhoz és annak különböző változataihoz;
• a legfontosabb üzleti kategóriáidhoz;
• valamint azokhoz a keresési szándékokhoz, amelyekből potenciális ügyfelek vagy vásárlók érkezhetnek.

Ahelyett, hogy napi szinten azt figyeled, hogyan jelensz meg egy konkrét kulcsszóra, sok esetben pontosabb képet kapsz,  ha azt vizsgálnod, mely keresésekre jelenik meg az oldalad a Top 3-ban, Top 10-ben vagy Top 20-ban, és hogyan változik ezek száma idővel. Erre a legtöbb kulcszókutató eszközben (pl. Ahrefs) könnyen rászűrhetsz. 

Ha az oldalad egyre több, számodra releváns kulcsszóra kerül be a Top 20-ból a Top 10-be, majd a Top 3-ba, azt jó jelnek veheted: az adott témakörben, üzletágban vagy szolgáltatási területen egyre megkerülhetetlenebbé válik a weboldalad a keresési találatok között.

A jó helyezés önmagában még nem üzleti eredmény

Ahogyan az organikus forgalomnál, úgy a helyezéseknél sem minden javulás ér ugyanannyit. Egy alacsonyabb keresési volumenű, de erős vásárlási vagy ajánlatkérési szándékot mutató kulcsszóra elért jó pozíció üzletileg értékesebb lehet, mint egy nagy volumenű, de kevés konverziót hozó keresésnél megszerzett első hely.

Ezért érdemes külön figyelned, hogy weboldalad hogyan teljesít azokon a kulcsszavakon, amelyek bevételt is hoznak. Akár súlyozott pozíciómutatót is kialakíthatsz, amelyben az üzletileg fontosabb keresések nagyobb súlyt kapnak.

A klasszikus organikus helyezések mellett a SERP feature-ökben való megjelenést is érdemes követni. Előfordulhat ugyanis, hogy egy adott kulcsszóra nem javul jelentősen az oldalad hagyományos pozíciója, mégis nagyobb láthatóságot szerez például egy kiemelt találatban, képes, videós vagy lokális SERP-elemben.

A cél tehát nem pusztán az, hogy minél több kulcsszóra érjen el jó helyezést a weboldalad, hanem hogy az üzletileg fontos keresésekre szerezzen nagyobb láthatóságot, amely aztán bevétellé konvertálható.

Kulcsszavakhoz kapcsolódó metrikák

A kulcsszókutatás során nemcsak azt érdemes vizsgálnod, hogy milyen kifejezések kapcsolódnak a termékedhez vagy szolgáltatásodhoz, hanem azt is, mekkora kereslet és milyen erős verseny áll mögöttük. Ebben elsősorban a keresési volumen és a Keyword Difficulty segíthet.

Keresési volumen: hányan keresnek az adott kifejezésre?

A keresési volumen azt becsüli meg, hogy egy adott kulcsszóra átlagosan hány keresés történik egy meghatározott időszakban. Ez jellemzően havi gyakoriságot jelent. Segítségével képet kaphatsz arról, mekkora keresleti potenciál rejlik egy témában, és nagyságrendileg mekkora közönséget érhetsz el vele.

Fontos azonban, hogy a keresési volumen nem azonos a várható organikus forgalommal. Egy havi 5000 kereséssel rendelkező kulcsszó nem jelent automatikusan 5000 látogatót: a tényleges kattintások számát többek között az oldalad helyezése, a CTR, a keresési szándék és a találati oldal felépítése is befolyásolja.

A nagyobb keresési volumen ráadásul nem feltétlenül jelent nagyobb üzleti értéket sem. Egy általános, havi több ezer kereséssel rendelkező kifejezésből érkező látogató kevésbé lehet értékes, mint egy jóval kisebb volumenű, de egyértelmű vásárlási vagy ajánlatkérési szándékot mutató keresés.

A kulcsszó kiválasztásakor ezért a keresési volumen és az üzleti relevancia egyensúlyát érdemes keresned. Egy kisebb keresési volumenű, de pontosan a szolgáltatásodra irányuló kifejezés sok esetben értékesebb célpont lehet, mint egy látványosan nagy keresési számmal rendelkező, de túl általános kulcsszó.

A volumen értelmezésekor a szezonalitásra is figyelj. Egyes kifejezéseknél az éves havi átlag elfedheti, hogy a keresések jelentős része valójában néhány hétre vagy hónapra koncentrálódik. Míg például a “karácsonyfa árak” kifejezésre jellemzően decemberben, addig a “medence” kulcsszóra értelemszerűen leginkább nyáron keresnek rá az emberek.

Keyword Difficulty: mennyire erős a verseny?

A Keyword Difficulty, röviden KD egy SEO-eszközök által számított becslés arra, hogy várhatóan mennyire nehéz jó organikus helyezést elérni egy adott kulcsszóra.

Általában minél magasabb a KD értéke, annál erősebb versenyre számíthatsz. Ez különösen egy új vagy kisebb weboldal esetében fontos, hiszen egy rendkívül kompetitív kulcsszóra jó pozíciót szerezni jelentősen több időbe, ennél fogva pénzbe kerülhet. 

A Keyword Difficulty értékét az egyes SEO-eszközök eltérő módszertannal számítják, de jellemzően figyelembe veszik a találati lista élén szereplő oldalak és domainek erősségét, backlinkprofilját, illetve azt, hogy hány oldal rankel az adott kulcsszóra.

Magas KD esetén ezért érdemes külön SERP-elemzést is végezni: megvizsgálni, milyen típusú oldalak rangsorolnak az első helyeken, milyen mélységben fedik le a témát, milyen keresési szándékot szolgálnak ki, és milyen backlinkprofillal rendelkeznek. Azon kulcsszavak esetében, amelyekre igazán nagy verseny van, már nem elegendő néhány kisebb tartalmi módosítás vagy akár blogcikk-írás, hanem célzott linképítésre is szükség lehet. Erről rövidesen szót ejtünk majd.

Fontos, hogy a Keyword Difficulty-t ezért mindig a keresési volumen és a relevancia mellett értelmezd. Egy alacsony KD-jű kifejezés önmagában nem jó célpont, ha nem kapcsolódik szorosan az üzletedhez, míg egy magasabb nehézségű kulcsszóval is érdemes lehet hosszabb távon foglalkoznod, ha jelentős üzleti potenciált képvisel.

Az ideális kulcsszó tehát nem feltétlenül az, amelyikre a legtöbben keresnek vagy amelyikre a legkönnyebb jó helyezést elérni, hanem az, amely egyszerre bír megfelelő keresési volumennel, elérhető versenyszinttel, valamint üzletileg is releváns számodra.

Backlinkek száma

A backlinkek olyan külső hivatkozások, amelyek más weboldalakról mutatnak a saját oldaladra. Számuk régóta fontos SEO mérőszám, hiszen a Google a linkeket is felhasználja annak értelmezésére, hogyan kapcsolódnak egymáshoz az egyes weboldalak, miről szólnak és mennyire lehetnek relevánsak egy adott keresésre. A hivatkozó oldal témája, minősége, valamint a link környezete és horgonyszövege ezért egyaránt értékes jelzést jelenthet a kereső számára.

A külső oldalról érkező linkek a PageRank-et, a Google egyik legrégebbi rangsorolási algoritmusát is befolyásolják. Ez eredeti formájában abból indult ki, hogy egy másik oldalról érkező link egyfajta „szavazatként” értelmezhető: minél fontosabb oldal hivatkozott egy adott weboldalra, annál nagyobb értéket adhatott tovább neki. 

A PageRank tehát nem egyszerűen a backlinkek darabszámát vizsgálja, hanem azt is, mekkora értéket és tekintélyt adhatnak tovább az egyes hivatkozások.  A linkeken keresztül továbbadott SEO-értéket a szakmai köznyelvben gyakran link juice-nak vagy link equitynek nevezzük. 

A PageRank működése az évek során jelentősen fejlődött, de a Google szerint továbbra is a kereső alapvető rangsorolási rendszereinek része.

Egy, a saját szakterületedhez szorosan kapcsolódó, hiteles szakértői oldal releváns tartalmából érkező hivatkozás ezért sokkal értékesebb lehet számodra, mint számos gyenge minőségű, témájában teljesen független weboldal linkje. A Google spamirányelvei ráadásul kifejezetten tiltják azokat a linképítési gyakorlatokat, amelyek elsődleges célja a keresési helyezések mesterséges manipulálása.

Mitől értékes egy backlink?

A backlinkprofil elemzésekor ezért ne csak azt nézd, hány külső link mutat a weboldaladra. Érdemes többek között megvizsgálnod:

• a hivatkozó domain erősségét: ehhez használhatod például az egyes SEO-szoftverek Domain Authority vagy Domain Rating jellegű mutatóit;
• a topical authorityt: mennyire számít a hivatkozó weboldal hiteles és rendszeresen publikáló forrásnak abban a témakörben, amelyhez a te oldalad is kapcsolódik; 
• a tematikus relevanciát: mennyire kapcsolódik a hivatkozó oldal és annak tartalma a saját szakterületedhez;
• a horgonyszöveget: milyen szöveggel hivatkoznak az oldaladra, és az mennyire írja le természetesen a céloldal tartalmát;
• a hivatkozó konkrét oldalt: nemcsak a teljes domain, hanem annak az aloldalnak a minősége és relevanciája is fontos, amelyen a link található;
• a link kontextusát és elhelyezkedését: egy szakmailag releváns szövegbe természetesen illesztett hivatkozás más értéket képviselhet, mint egy, a cikk gondolatmenetéből teljesen kilógó link;
• valamint a hivatkozó domainek számát, hiszen sok backlink származhat ugyanarról a webhelyről.

A Domain Authority, Domain Rating és hasonló értékeket ugyanakkor kezeld iránymutatásként: ezek nem Google által használt rangsorolási pontszámok, hanem SEO-eszközök saját becslései. Az Ahrefs Domain Ratingje például kifejezetten a domain backlinkprofiljának relatív erősségét méri egy 0-100-as skálán.

A jó backlinkek nemcsak technikai szempontból lehetnek értékesek. Ha a link egy releváns, rendszeresen látogatott tartalom jól látható helyén szerepel, hosszabb távon közvetlen referral forgalmat is terelhet a weboldaladra. Az így beáramló látogatók pedig értelemszerűen a potenciális ügyfeleid, vásárlóid számát is növelhetik. 

Core Web Vitals értékek

A Core Web Vitals (CWV) olyan teljesítménymutatók összessége, amelyek segítségével a weboldal valódi felhasználói élményének három fontos területét – a betöltési teljesítményt, az interaktivitást és a vizuális stabilitást – mérheted. A Google ezeket a jeleket a rangsorolási rendszereiben is használja, ugyanakkor a jó CWV-értékek önmagukban nem garantálják a jobb organikus helyezéseket.

A Core Web Vitals jelenleg három fő mérőszámból áll:

• LCP (Largest Contentful Paint): azt méri, mennyi idő alatt jelenik meg a felhasználó számára az oldal legnagyobb, jellemzően fő tartalmi eleme. Jó értéknek a legfeljebb 2,5 másodperces LCP számít;
• INP (Interaction to Next Paint): azt vizsgálja, milyen gyorsan reagál az oldal a felhasználó interakcióira, például egy kattintásra vagy koppintásra. Jó értéke 200 milliszekundum vagy kevesebb;
• CLS (Cumulative Layout Shift): az oldal vizuális stabilitását méri, vagyis azt, mennyire mozdulnak el váratlanul az oldal elemei használat közben. A 0,1 vagy annál alacsonyabb CLS számít megfelelőnek.

A Google a Core Web Vitals értékelésénél valós felhasználói mérésekből indul ki. Akkor számít megfelelőnek egy mutató, ha a látogatások legalább 75%-ában eléri az optimális tartományt, ezért érdemes a mobilos és asztali teljesítményt külön is vizsgálnod.

A Core Web Vitals azonban nem egyszerűen arról szól, hogy „gyors-e” a weboldalad. Hiába tölt be például gyorsan az oldal első tartalma, ha egy gomb megnyomása után hosszú ideig nem történik semmi, vagy betöltés közben úgy mozdul el a felület, hogy a felhasználó véletlenül más elemre kattint.

A rossz felhasználói élmény ráadásul üzleti következményekkel is járhat. A lassú betöltés, a késlekedő interakciók vagy a folyamatosan elmozduló tartalom megnehezítheti az oldal használatát, így növelheti annak esélyét, hogy a látogató a kívánt művelet – például vásárlás, regisztráció vagy ajánlatkérés – előtt elhagyja az oldalt. A CWV-optimalizálás ezért nem pusztán technikai, hanem üzleti kérdés is.

Ne csak a Core Web Vitals értékeket kövesd

A jó felhasználói élményt nem lehet kizárólag három technikai mutatóval leírni. A Google is arra figyelmeztet, hogy nem érdemes egy vagy két Page Experience mutató optimalizálására leszűkíteni a teljes oldalélményt.

Éppen ezért a CWV-adatok mellett érdemes a felhasználói viselkedést mérő adatokat is vizsgálnod. Ilyen például az engaged sessionök száma és az engagement rate. A GA4 akkor tekint egy munkamenetet engaged sessionnek, ha az 10 másodpercnél tovább tart, legalább egy key event (pl. regisztráció, vásárlás stb.) történik benne, vagy a felhasználó legalább két oldal- vagy képernyőmegtekintést végez. Az engagement rate azt mutatja meg, hogy az összes munkamenet mekkora része felelt meg ezek valamelyikének.

Ezen felül nem hanyagolható még:

• a scroll depth, vagyis hogy meddig jutnak el a felhasználók az oldalon;
• a fontos CTA-kra történő kattintások;
• az organikus konverziós arány;
• valamint különösen a mobilos felhasználói élmény.

Hogy egy konkrét példát is hozzunk: ha például romlik az INP, miközben csökken az engagement és az oldal egyik fontos interaktív elemének használata is, az arra utalhat, hogy a felület késve reagál a felhasználói műveletekre. Előfordulhat, hogy az ajánlatkérő űrlap megnyitására szolgáló gombra kattintva a panel csak érezhető késéssel jelenik meg, vagy az űrlap egyes mezői és gombjai lassan reagálnak. Ilyen esetben a felhasználók egy része könnyen megszakíthatja a folyamatot, ami az engagement és a konverziók csökkenésében is megmutatkozhat.

A cél tehát nem a tökéletes PageSpeed-pontszám megszerzése, hanem az, hogy botok helyett a valódi látogatóid számára biztosíts gyors, stabil és gördülékeny felhasználói élményt. A Core Web Vitals metrikáival azonosíthatod azokat a teljesítményproblémákat, amelyek ronthatnak ezen.

Hol mérheted a Core Web Vitals értékeket?

A CWV mérésére több eszközt is használhatsz, amelyek eltérő szempontból segítik az elemzést.

A Google Search Console Core Web Vitals riportja valós felhasználói adatok alapján mutatja meg, mely URL-csoportok teljesítenek jól, melyek szorulnak fejlesztésre, és melyek számítanak gyengének. Az adatok a Chrome User Experience Reportból (CrUX) származnak.

A PageSpeed Insights egy-egy URL részletesebb vizsgálatára alkalmas, és – ahol elegendő CrUX-adat áll rendelkezésre – valós felhasználói adatok mellett szimulált, úgynevezett laboratóriumi méréseket is végez, vagyis előre meghatározott tesztkörnyezetben vizsgálja az oldal működését. Ez elsősorban abban segít, hogy feltárd, mi okozhatja például a gyenge LCP-, INP- vagy CLS-értéket.

Ha pedig ennél részletesebb képre van szükséged, saját mérést is kialakíthatsz. A megfelelő technikai beállítások mellett például Google Tag Manager (GTM)-en keresztül is elemezheted a CVW értékeid.

Share of Voice

A Share of Voice (SOV) azt mutatja meg, hogy weboldalad mekkora részt birtokol az adott kulcsszavakhoz kapcsolódó keresési láthatóságból a versenytársaidhoz képest. Segítségével tehát nemcsak azt vizsgálhatod, hogy javulnak-e a saját helyezéseid, hanem azt is, hogy közben mennyire vagy erős a piac többi szereplőjéhez viszonyítva.

Előfordulhat, hogy a weboldalad organikus forgalma ugyan változatlan marad, ám közben az egyik versenytársad egyre több keresésre kerül jóval előtted lévő pozícióba. Ez az jelezheti például, hogy növekszik a piac – egyre többen keresnek a megcélzott kulcsszavaidra -, de az egyre szélesedő tortához képest a te szeleted mégis egyre kisebbnek számít. A Share of Voice segítségével az ilyen relatív láthatóságvesztést is könnyebben felismerheted.

Az Ahrefs a SOV-ot a Rank Trackerben követett kulcsszavak alapján számítja: azt becsüli meg, hogy az ezekhez tartozó összes potenciális organikus kattintásból mekkora részt szerez meg a weboldalad az aktuális helyezései alapján. 

Egyszerűsítve:

Share of Voice = saját becsült kattintások / összes becsült organikus kattintás × 100

Ha például a vizsgált kulcsszavakhoz tartozó becsült kattintások 20%-át a te weboldalad szerzi meg, akkor 20%-os Share of Voice-ról beszélhetünk.

Hogyan javíthatod a Share of Voice értékét?

A SOV növeléséhez először azt érdemes feltérképezni, mely üzletileg fontos témákban és kulcsszavaknál szereznek nagyobb láthatóságot a versenytársaid. Vizsgáld meg például:

• mely fontos keresésekre jelennek meg előtted;
• mely kulcsszavakra szerepel az oldalad már a Top 10 vagy Top 20 között, és van-e reális lehetőség további előrelépésre;
• milyen témákat fednek le olyan tartalmakkal, amelyek nálad még hiányoznak;
• milyen SERP feature-ökben jelennek meg a versenytársak, amelyekből te még kimaradsz;
• valamint a meglévő oldalaid közül tartalmi és/vagy technikai optimalizálás után melyek hozhatnak neked nagyobb láthatóságot.

A Share of Voice értelmezésekor ugyanakkor kulcsfontosságú, milyen kulcsszócsoport alapján végzed a mérést. Ha például a követett kulcsszavak között túl sok üzletileg irreleváns kifejezés szerepel, a magas SOV sem feltétlenül jelent valódi piaci előnyt. Éppen ezért elsősorban a termékeidhez, szolgáltatásaidhoz és fontos témaköreidhez kapcsolódó kereséseket érdemes vizsgálnod.

AI keresési láthatóság mérőszámai

A klasszikus keresési pozíciók mellett egyre fontosabb azt is mérned, hogyan jelenik meg a márkád a generatív AI-felületek válaszaiban. A ChatGPT, a Gemini, a Perplexity, a Microsoft Copilot vagy a Google generatív keresési funkciói ugyanis akkor is láthatóságot biztosíthatnak egy márkának, ha a felhasználó végül nem kattint tovább egy weboldalra.

Az AI-láthatóság mérésénél ezért érdemes több, egymásra épülő mutatót követned.

Márkaemlítések

A márkaemlítések azt mutatják meg, milyen gyakran jelenik meg a márkád neve az általad vizsgált AI-válaszokban. Az Ahrefs AI Visibility megoldása például külön metrikaként kezeli a brand mentionöket, és ezek alapján versenytársakkal is összehasonlítható egy márka jelenléte.

Az említés akkor is értékes lehet, ha nem tartozik hozzá kattintható hivatkozás. Egy zero-click keresés során a felhasználó úgy is találkozhat a márkáddal, termékeddel vagy szolgáltatásoddal, hogy nem hagyja el az AI-felületet. Ez – pozitív hangvétel esetén – jelentősen növelheti pl. a márkádba vetett bizalmat. 

A brandemlítések ezért elsősorban az AI-válaszokban megszerzett jelenlétről és márkaismertségről adnak képet, nem közvetlen weboldal-forgalomról.

Citation frequency: milyen gyakran hivatkoznak rád?

Az említésnél egy lépéssel tovább megy a citation frequency, vagyis annak vizsgálata, milyen gyakran jelenik meg a weboldalad forrásként az AI által generált válaszokban.

A Microsoft Bing Webmaster Tools AI Performance riportja például már külön méri a Total Citations értéket, vagyis azt, hányszor jelent meg az adott weboldal valamely oldala forrásként AI-generált válaszokban.

A kettő között fontos különbség van: egy márkát úgy is megemlíthet az AI, hogy közben nem linkel a weboldalára. Egy citation esetében viszont már konkrét forrásként jelenhet meg valamely URL-ed, ami lehetőséget teremt arra is, hogy a felhasználó továbbkattintson az oldaladra.

AI referral traffic: hány látogatót hoz az AI?

A következő szint annak vizsgálata, hogy hány felhasználó érkezik ténylegesen a weboldaladra AI-asszisztensek hivatkozásaiból.

Ezt nevezzük AI referral trafficnek. Ide tartozhat például az a látogatás, amikor valaki egy ChatGPT-, Gemini- vagy Claude-válaszban található hivatkozásra kattintva jut el az oldaladra. A GA4 már külön AI Assistant csatornát is biztosít a népszerű AI-asszisztensekből érkező forgalom elemzéséhez.

Itt már nem pusztán láthatóságot mérsz: azt vizsgálod, képes-e az AI-ban megszerzett jelenlét valódi látogatókat terelni a weboldaladra.

AI referral conversions: mit ér üzletileg az AI-forgalom?

A látogatások számánál még fontosabb kérdés, hogy mit csinálnak ezek a felhasználók az oldaladon. Az AI referral conversions segítségével azt követheted, hogy az AI-asszisztensekből érkező látogatók közül hányan hajtanak végre üzletileg fontos műveletet.

Ez lehet például:

• vásárlás;
• ajánlatkérés;
• regisztráció;
• kapcsolatfelvétel;
• vagy más, key eventként meghatározott művelet.

Ha például az AI-ból érkező forgalom a teljes látogatottságodnak csak kis részét teszi ki, de az átlagosnál nagyobb arányban eredményez ajánlatkérést, akkor ez a csatorna alacsony forgalom mellett is jelentős üzleti értéket képviselhet.

Éppen ezért az AI keresési láthatóságot érdemes egy folyamatként kezelned:

márkaemlítés → hivatkozás → weboldal-látogatás → konverzió

A cél a jobb láthatóság

A SEO teljesítményét nem érdemes egyetlen mérőszám alapján megítélni. Az organikus forgalom, a kulcsszópozíciók, a keresési volumen, a backlinkek, a Core Web Vitals, a Share of Voice és az AI-láthatóság mind más oldalról mutatják meg, hogyan teljesít a weboldalad. Az igazán hasznos következtetések akkor születnek, amikor ezeket az adatokat egymással, a versenytársak teljesítményével és mindenekelőtt az üzleti céljaiddal együtt értelmezed.

A cél nem az, hogy minden SEO-mutató javuljon, hanem hogy a jobb keresési láthatóság releváns forgalmat, konverziókat és valódi üzleti eredményeket hozzon.

Ha szeretnéd, hogy weboldalad SEO-teljesítményét átfogóan elemezzük, feltárjuk a legfontosabb fejlesztési lehetőségeket, és az üzleti céljaidhoz igazított mérési rendszert alakítsunk ki, vedd fel SEO csapatunkkal a kapcsolatot elérhetőségeink valamelyikén.